A mai reggelem a megszokotthoz képest máshogyan alakult. Leonnal lett volna randink, de felhívott és lemondta. Mostanában ezt teszi, és Leon helyett az új osztálytársam, Diego figyel rám, viszont a szívem Leoné. Ebben biztos voltam. Viszont valami az életemben nem volt kerek. Raven és Tessa egyenesen haladtak a céljuk felé, tudták mit szeretnének maguk után hagyni a világban, és tettek is érte, hiszen amíg Tessa már befutott színésznő lett, addig Raven most fogja elkezdeni a tanulmányait ugyanebben a szakmában.Ráadásul a szerelmi életük is rendben volt, és van. Én mindig is divattervező szerettem volna lenni, legalábbis azóta, mióta pályaválasztási nap volt. Raven pont ebben a gondolatmenet közben lépett be a szobámba, hiszen holnap elutazik az utolsó szabad hétvégéjére a suli előtt Peterrel.-Szia húgi!-szólított meg kedvesen.-Min gondolkozol?-ült le az ágyam előtt lévő kanapéra.-Csak az életemen. Azon, hogy mit rontottam el. -feleltem neki őszintén, miközben az ágyról én is átültem mellé.-Nem rontottál el semmit. Csak nem váltottad még valóra az álmodat.-felelt nekem.-Tudod Raven nekem Leon itt van, csak ez számít. Most nem tudnék elutazni. Be kellene fejeznem az iskolát is.-sóhajtottam fel-Tudod nagyon jól, hogy anyáék engem féltenek a legjobban.-tettem hozzá ezt is-Igen, ezt mind tudjuk. De ők is azt szeretnék, hogy éld az álmodat. Leon is. Tudom, hogy problémáitok vannak, de megoldhatnátok.-utalt rá, hogy mostanság ritkán jönnek össze a randijaink-Tessa és én már olyan szerencsések vagyunk, hogy az álmunkat éljük. Megtaláltuk a hivatásunkat, és az életünk is kezd egyenesbe jönni. -itt rám nézett- Peterrel nem azért találkozok a hétvégén, mert szeretem. Nem szerettem őt annyira, ezért elengedem. Szakítok vele. Tessanak pedig ott lesz George.-folytatta tovább-Most viszont te jössz. Vettünk neked egy repülőjegyet Buenos Airesbe, hogy megtanulhass mindent a divattervezésről, és ha ezzel megvagy akkor visszagyere ide, Párizsba és megnyisd a legjobb és legszebb divatáruházat, később pedig áruházláncot építhess belőle. -én ekkor fel sem fogtam, vagy nem akartam pár percig felfogni, hogy a nővéreim tettek az álmom elindulásáért-Ez igaz? És anyáék tudnak erről?-kérdeztem még mindig hitetlenkedve-Naná! tegnap este velük is beszéltünk skypeon, Leon pedig pár héten belül utánad fog utazni.Bizony ő is be van szervezve. -nézett rám boldogan, én pedig az örömtől megöleltem Ravent- Ti vagytok a világ legjobb nővérei, ha Tessa hazajön neki is megköszönöm!-Rendben van!-nevetett rám Raven vissza-Szerencsések vagyunk, hogy ilyen húgunk van, mint te. Most pedig hagylak pakolni.-azzal távozott is. Én pedig az összes létező bőröndömet elővettem a fiók mélyéről és elkezdtem csomagolni.
Hihetetlen, hogy pár órán és egy teljes napon belül itt hagyom Párizst, Franciaországot Buenos Airesért, Spanyolországért...de az álmomat élhetem közben. Esetleg később még a világ-körüli utam is összejöhet, ha jól gazdálkodok mindennel. A tanulás mellett persze állást is kell találnom, divatterveken dolgoznom, és megannyi feladatom lesz még. ezzel a lelkesedéssel pakoltam el az összes létező ruhámat, és pár olyan emléktárgyat,amik igazán fontosak a számomra, a többsége a testvéreimtől , szüleimtől és persze Leontól van. Ezzel a gondolattal zártam a napomat. Másnap reggel a repülőtérre George vitt ki taxival. Annyira hihetetlen volt, hogy eltelt huszonnégy óra a Ravennel folytatott beszélgetés óta. Beparkoltunk, és a váróba George már nem jött be velem, de elköszöntem tőle is, illetve megkértem rá, hogy vigyázzon Tessara. Ravent jól megöleltem, aminek a vége az lett, hogy már hárman ölelkeztünk. Amikor felszálltam csekkolás és poggyász leadás után a gépre Leon ott várt.Elmondta, hogy nem akart heteket várni, így ő is felszámolta az iskolát.Elindultam hát az új utam felé.....
Szia. Jó lett, tetszett ez a rész is. Jessa végre azt csinálhatja amiről eddig csak álmodott hála a nővéreinek. Nagyon drukkolok neki és persze várom a következő részt :)
VálaszTörlés