8.Fejezet: Vendégségben

 Nézőpont: Raven Sanches

Zene: Shawn Mendes - Stitches

A nap nagy része ma is az egyetemen telt el. Persze a színészetre való felkészítés a kedvencem és a vele járó dráma pedagógia óra. Nemcsak azért, mert Ross tartja őket, és már négy hónapja a párom is, hanem mert zseniális tanár. Az pedig csak még örömtelibbé teszi, hogy a sógornőmmel, mert már így nevezem az egyik legjobb barátnőmet, Lisyvel járhatok órára. Nemrég az ő barátjával is megismerkedtem, kedves és szimpatikus fiú, a Sparrow szülők őt elfogadták. -Lisy!-szólalok meg suttogva, hiszen még óra van-Igen?-kérdez vissza-A szüleidhez mit vegyek fel? Szerinted el fognak engem fogadni?-kérdeztem félve, hiszen az ő szülei az enyémekhez képest jóval gazdagabbak. Nálunk csak a nővérem, Tessa lett híres, én csak úton vagyok a sikerhez vezető úton. Tudom, hogy nehéz, és kockázattal jár, és azt is, hogy a színészethez vezető út rögös, de megéri. -Vegyél fel valami kisestélyit, vagy koktélruhát, de ne túl kihívót! -szólal meg-Szerintem az a zöld nagyon szép, amit múlt héten vettünk meg közösen!-teszi ezt hozzá, és igaza van. Erre az alkalomra tökéletes lesz a ruha, hiszen még úgysem volt rajtam. -Anyáékkal kicsit nehéz, de én ott leszek hátvédnek Rossal együtt!-próbál megnyugtatni. Válaszolni szeretnék, de Rosst nyilván egész óra alatt zavarta az, hogy mi beszélünk egymással, amíg a többiek cserélődve előadnak egy-egy jelenetet Shakespeare Hamletjéből. Év végén erre kapjuk a vizsgajegyet. -Hölgyeim!-dorgál meg minket-Bírják ki a csengőig!-de mire ezt kimondja az említett tárgy meg is szólal, jelezve, hogy vége az óránknak.-Ne haragudj bátyus!-öleli át barátnőm a szerelmem, majd elmegy készülődni.-Szeretlek!-mondom, majd adok neki egy gyors csókot, hiszen nem szoktam még meg azt, hogy a csoporttársaim minket néznek. -megyek én is készülődni, aztán fél óra múlva találkozunk!-teszem hozzá, aztán sietek Lisy után, és azt gondolom magamban, hogy mennyire szerencsésen állítottuk össze az órarendet és péntekenként csak ez az egy óránk van. Fél órával később Ross értünk is jön az autójával, majd elindulunk New York másik végébe, a Sparrow Kúriához.

*********************************************************************************

Pár órával később

 -Ross ez a ti házatok?-ámuldozok még mindig, ahogyan az előszobából a nappaliba érünk. -Ez a ház egy kastély! -teszem hozzá, majd észre veszem Ross és Lisy szüleiről készült festményt a falon. a másik oldalon Lisy és Ross van szintén egy festményen. Látszik, hogy szeretik egymást.-Áh szervusztok gyerekek!-szólal meg William,Ross apukája.Barátnőm a nyakába ugrik, Ross kezet fog vele.-Ön bizonyára Sanches kisasszony!-néz végig rajtam kissé kimérten, de a hangja kedves, viszont valami azt súgja ne nagyon bízzak benne. De biztos csak az idegesség vezérel. pár pillanat múlva megjelenik Margaret is, ő megpuszilja, megöleli mindkét gyerekét, és nekem is ad.-gyertek, menjünk az étkezőbe, nemsokára tálalnak!-teszi hozzá, de én követve az etikettet, bemutatkozok William és Margaret Sparrownak, hiszen mégis csak a szerelmem szülei-Mr és Mrs Sparrow Raven Sanches vagyok.-mutatkozok be, ez után szép lassan követni kezdem a családot az étkezőbe. Lisy és Max pár perc múlva követnek minket, Lisy ugyanis egy kicsit még ott maradt a nappaliban, megvárta az ő párját. -Fiam!-kezdte a mondandóját William-Nagyon örülök, hogy  párt találtál magadnak, de beszélnünk kell a családi cégünkről, amibe Jade is be fog szállni.-mondja el mindezt egy szuszra, Ross megfogja a kezem, én pedig a lehető legrosszabb dühkitörésre számítok......

7. fejezet: New York és találkozások

 Nézőpont: Raven Sanches

Zene: Alicia Keys-- Empire State Of Mind... {in New York}

A repülőt gyorsan telik, és közben a mellettem ülő lányról kiderül, hogy ő is az NYU-ra fog járni jövő tanévtől, ahogy én is. -Lily vagyok.-mutatkozik be-Nagyon örülök. Én Ravy vagyok.-mutatkozok be én is neki, és mire leszállunk olyan, mintha ezer éve ismernénk egymást. Alig pár órája ismerjük egymást, de úgy érzem ő a legjobb barátom. A reptéren taxit hívunk, hiszen mindkettőnknek rengeteg csomagja van, és kézi poggyászunk is. Nem bírnánk el a kollégiumig. Ekkor határozom el, hogy erre a négy évre, amíg itt leszünk, bérelek egy autót, elvégre a jogosítványom megvan, nem fogom veszni hagyni. Tesz

velünk a taxi pár kacifántos kanyart, amíg elérünk New York leghíresebb egyeteméhez. - Nézd Ravy!- szólal meg Lily- Tényleg itt vagyunk!-és tátva marad a szám. Az épület nem a legszebb, ez igaz, de jó nagy, és tágas. A bejáratnál összefutunk szintén egy új diáklánnyal, Lisyvel, de ő egy külön épületben fog lakni a bátyjával, mert ő oktatja a színészetet.-Várj, a te bátyás Ross Sparrow?-kérdezek vissza hüledezve-Igen, ő az!-mondja nevetve, és ezen már mind a hárman nevetünk.-Szeretem, de néha nagyon bosszantó tud lenni egy híres báty, vagy az, hogy a családom híres!-mondja sóhajtva-Gyertek, megmutatom a kollégiumi szobátokat, de ha nem tetszik, akkor év közben nyugodtan kérhettek külön épületet, vagy akár albérletet is. Mivel ösztöndíjasok vagytok,az iskola állja az egészet!-és mindezt egy levegővétellel mondja el-Te biztos első éves vagy?-kérdez rá Lily, és ebben igazat adok neki. Ekkor megérkezünk a szobánkhoz. -Ez a szoba meseszép!-mondom ki őszintén, persze más, mint amilyen az otthoni szobám volt, de ez is gyönyörű, és simán elférünk ketten. -Néha te is átjöhetnél. Veszünk egy matracot!-mondom Lisynek. -Rendben, úgy lesz. Most egy kicsit elmegyek, kipakolok. Utána jövök, és nektek is segítek. -Köszönjük, várunk!-addig amíg új  közös barátnőnk pakol, mi is behordjuk a kollégiumi parkon keresztül a holmijainkat. Mire végzünk a pakolással, Lisy is visszatér, Rossal,a bátyjával együtt. A szívem kihagy máris egy ütemet, pedig nemrég szakítottam. -Sziasztok, Ross vagyok!-szólal meg és én nem tudom róla még mindig levenni a szememet. -Szóval van kedvetek jönni?-hallom a kérdését, de még mindig nem válaszolok. -Ravy!-lök oldalba Lily-Mit kérdeztél? Ne haragudj! El voltam merülve a gondolataimban!-hazudok gyorsan valami hihetőt.-Holnap a színészpedagógia órámra!-mondja lelkesen és az már most látszik rajta, hogy rajong a munkájáért. -Én nem tudok sajnos. Dizájner szakos vagyok.-szólal meg mellettem Lily. -De mindenképp benézek!-szólal meg újra, majd az ágyánál lévő kis éjjeli szekrénybe, és a közös nagy gardrób szekrényünkbe kezd el pakolni.-Én  viszont megyek. Régebben is bejártam egy pár órát csak úgy megnézni. Ravy gyere el, nem bánod meg. A bátyám egy zseni.-noszogat Lisy.-Rendben, ott találkozunk. -mondom boldogan, hiszen ebből kiderült, hogy Lisy is az osztálytársam lesz az egyetemen, vagy legalábbis színészet órán. -Nekünk most mennünk kell. Holnap találkozunk Ravy az órán!-köszön el Ross, meg sem várva a visszaköszönésünket. Este miután én is kipakoltam mindent elmesélek Tessanak és Jessanak egy nagy videochat keretében, majd álomra hajtom a fejemet az új hálószobámban, előtte mind a négy szoba sarkát megszámolva, hogy biztosra menjek. Egy dolgot azonban biztos tudok: nagyon örülök, hogy láthatom Rosst holnap....

**********************************************************************************

 

 Pár hónappal később

Reggel vidáman kelek, gyorsan felöltözök, és ébresztem a lányokat az új szobánkban, amihez egy tágas gardrób is tartozik,ugyanis Lisy is már a szobatársunk. Mi hárman lányok lettünk ezalatt az öt hónap alatt a legjobb barátnőm, amióta itt tanulunk. Mindegyik órámra szeretek járni, még a retorikára meg a költészetre is, akármennyire
pocsék költőnek tartom magamat,  Ross, akivel már négy hónapja egy párt alkotunk nem ezt gondolja. Ő ezt írta nekem .Most igazán szerelmesnek érzem magamat. Teljesen másmilyen, mint amit eddig Kentinnel vagy Peterrel éltem meg. Ez most lebegés, és mindent átadok az érzéseimnek. -Gyertek már, elkésünk, és a reggelit még meg sem ettétek!-zökkent ki minket Ross hangja az öltözködés közepette-Bátyus ne sürgess minket! Nőkkel élsz, szokj hozzá!-szólal meg Lisy és Lily meg én nevetésben törünk ki, elvégre Lisynek igaza van, Ross is félig már itt lakik. Én igazság szerint egész nap izgulni fogok, hiszen hétvégén utazunk Rossék családi nyaralójába, hogy a szülei is megismerjenek engem. Öt hónap alatt azért nem találkoztunk, mert első évesként sokat kellett tanulnunk, Lisyt se sűrűn látták, és vizsgáink is vannak. Ha pedig Rossnak is volt szabad ideje azt velem töltötte, vagy a baráti körünkkel voltunk.-Valami baj van Kicsim?-kérdezi meg majd megcsókol.-Szeretni fognak engem a szüleid? Félek, hogy nem teszek rájuk jó benyomást!-mondom ki nyíltan az érzéseimet, eközben a barátnőim már megreggeliztek, és elindultak az órákra.-Rám már tettél, méghozzá jót!-ölel magához újra, és ismét megcsókol, de most vággyal, és érzem  is, hogy mit szeretne. -Ross az első órámat te tartod, úgyhogy menjünk!-ezúttal én csókolom meg, a reggelinket becsomagolom, majd Rossal kézen fogva elindulunk az egyetemre ,egy új napnak nézünk elébe...
 

 

6.fejezet: Búcsú Párizstól

 Nézőpont: Raven Sanches

Zene: ZAZ - Paris sera toujours Paris

 Ma izgatottan kelek fel, hiszen ez az utolsó napom itthon, Franciaországban, Párizsban. De ez az izgalom csak egy pillanatig tart, mert rájövök, hogy nemsokára nekem New Yorkban kell új életet kezdenem az NYU főiskola angol-dráma-és színészet szakán, persze, hogy biztosra menjek a retorikát és a festészetet is felvettem plusz tantárgyként, ráadásul gondolkodok azon is, hogy felveszem a költészetet is illetve majd idővel az iskolaújságban is szeretnék szerkeszteni cikkeket. Miközben ezeken gondolkozok az ágyam alól előhúzom a bőröndjeimet, és kikötök magam után húzva őket a gardróbom felé. Csak azokat a ruhákat pakolom be,amikről tudom, hogy viselni fogom. ide tartozott egy-két kabát az évszakoknak megfelelően, és néhány alkalmi ruha is a hétköznapiak között. Az utam a ruháim bepakolása után a fürdőszobába visz. Tele engedem a kádat vízzel, a gránátalmás habfürdőből teszek a vízbe, és végül beleereszkedek a kádba, elzárom a vizet. A hajamat megmosom, és eszembe jut az, hogy milyen érzés lesz teljesen független nőként új életet kezdeni, ugyanis Peterrel szakítottam. Rájöttem, hogy nem szerettem úgy igazán, és ezt csak a húgom Jessa tudta. Tessanak nem szóltam még erről, de szerintem számított rá. Ő is azt szeretné, hogy boldog legyek és megtaláljam az igazi szerelmet. A fél napom máris elment a dolgokon való töprengéssel, így gyorsan kimászok a kádból, leeresztem a vizet, magam köré csavarom a törülközőt, és a hajamat enyhén hullámosan hagyom, miközben szárítom. Az utazós ruhámat Tessatól kaptam búcsúajándékként a kedvenc párizsi ruhaboltomból, a L'Habilleurból, egy fehete-fehér kockás ruha. Nőies, de mégis visszafogott. Végül a sminkem következik, és miután már egyedülállóként utazok, így csak szemöldökspirált, alapozót, némi púdert és vörös rúzst viszek fel az arcomra illetve ajkaimra. Mire leérek a nappaliba már Tessa és George együtt reggeliznek. Jó őket látni együtt, így könnyebben megyek el. Mielőtt már tényleg indulnánk a reptérre, skypeon bejelentkezik Jessa is Buenos Airesből és sok szerencsét kíván. -Indulhatunk?-kérdezi ezt már George-Igen, máris!-fejezem be a sonkás-gombás omlettet.-Nagyon fogsz hiányozni húgi!-mondja Tessa és jó szorosan megölel. Ő nem tud kijönni velem a reptérre, mert ma este is filmbemutatóra utazik. -Te is nekem, de mindig írok levelet, és skypeon is fogunk beszélgetni videochatben!-mondom kissé könnyes szemekkel, és én is ugyanolyan szorosan viszonozom az ölelést. A reptérre tartó út tizenöt perc, de most nekem nagyon hosszúnak tűnik, és végig nézem a gyerekkorom otthonát, az utcákat,ahol felnőttem, és ahol nagyon boldog voltam. -Segítek bevinni a csomagjaidat!-ajánlkozik a leendő sógorom, hiszen én már most tudom, hogy ő és a nővérem egyszer össze fognak házasodni. -Köszönöm George. Mindent! Vigyázz nagyon Tessara, és Jessara is, ha hazajön látogatóba!-majd őt is megölelem, és a becsekkolás után két órával később már a repülőn találom magam, felszállásra várva. Az álmom megvalósítása felé tartok éppen, jut az eszembe, és a gép ezekkel a gondolataimmal együtt száll fel és indul el New Yorkba...

5. fejezet: Utazz el!

Nézőpont: Jessamine "Jessa" Sanches

Zene: Lily James-I Have A Dream

A mai reggelem a megszokotthoz képest máshogyan alakult. Leonnal lett volna randink, de felhívott és lemondta. Mostanában ezt teszi, és Leon helyett az új osztálytársam, Diego figyel rám, viszont a szívem Leoné. Ebben biztos voltam. Viszont valami az életemben nem volt kerek. Raven és Tessa egyenesen haladtak a céljuk felé, tudták mit szeretnének maguk után hagyni a világban, és tettek is érte, hiszen amíg Tessa már befutott színésznő lett, addig Raven most  fogja elkezdeni a tanulmányait ugyanebben a szakmában.Ráadásul a szerelmi életük is rendben volt, és van. Én mindig is divattervező szerettem volna lenni, legalábbis azóta, mióta pályaválasztási nap volt. Raven pont ebben a gondolatmenet közben lépett be a szobámba, hiszen holnap elutazik az utolsó szabad hétvégéjére a suli előtt Peterrel.-Szia húgi!-szólított meg kedvesen.-Min gondolkozol?-ült le az ágyam előtt lévő kanapéra.-Csak az életemen. Azon, hogy mit rontottam el. -feleltem neki őszintén, miközben az ágyról én is átültem mellé.-Nem rontottál el semmit. Csak nem váltottad még valóra az álmodat.-felelt nekem.-Tudod Raven nekem Leon itt van, csak ez számít. Most nem tudnék elutazni. Be kellene fejeznem az iskolát is.-sóhajtottam fel-Tudod nagyon jól, hogy anyáék engem féltenek a legjobban.-tettem hozzá ezt is-Igen, ezt mind tudjuk. De ők is azt szeretnék, hogy éld az álmodat. Leon is. Tudom, hogy problémáitok vannak, de megoldhatnátok.-utalt rá, hogy mostanság ritkán jönnek össze a randijaink-Tessa és én már olyan szerencsések vagyunk, hogy az álmunkat éljük. Megtaláltuk a hivatásunkat, és az életünk is kezd egyenesbe jönni. -itt rám nézett- Peterrel nem azért találkozok a hétvégén, mert szeretem. Nem szerettem őt annyira, ezért elengedem. Szakítok vele. Tessanak pedig ott lesz George.-folytatta tovább-Most viszont te jössz. Vettünk neked egy repülőjegyet Buenos Airesbe, hogy megtanulhass mindent a divattervezésről, és ha ezzel megvagy akkor visszagyere ide, Párizsba és megnyisd a legjobb és legszebb divatáruházat, később pedig áruházláncot építhess belőle. -én ekkor fel sem fogtam, vagy nem akartam pár percig felfogni, hogy a nővéreim tettek az álmom elindulásáért-Ez igaz? És anyáék tudnak erről?-kérdeztem még mindig hitetlenkedve-Naná! tegnap este velük is beszéltünk skypeon, Leon pedig pár héten belül utánad fog utazni.Bizony ő is be van szervezve. -nézett rám boldogan, én pedig az örömtől megöleltem Ravent- Ti vagytok a világ legjobb nővérei, ha Tessa hazajön neki is megköszönöm!-Rendben van!-nevetett rám Raven vissza-Szerencsések vagyunk, hogy ilyen húgunk van, mint te. Most pedig hagylak pakolni.-azzal távozott is. Én pedig az összes létező bőröndömet elővettem a fiók mélyéről és elkezdtem csomagolni.

Hihetetlen, hogy pár órán és egy teljes napon belül itt hagyom Párizst, Franciaországot Buenos Airesért, Spanyolországért...de az álmomat élhetem közben. Esetleg később még a világ-körüli utam is összejöhet, ha jól gazdálkodok mindennel. A tanulás mellett persze állást is kell találnom, divatterveken dolgoznom, és megannyi feladatom lesz még. ezzel a lelkesedéssel pakoltam el az összes létező ruhámat, és pár olyan emléktárgyat,amik igazán fontosak a számomra, a többsége a testvéreimtől , szüleimtől és persze Leontól van. Ezzel a gondolattal zártam a napomat. Másnap reggel a repülőtérre George vitt ki taxival. Annyira hihetetlen volt, hogy eltelt huszonnégy óra a Ravennel folytatott beszélgetés óta. Beparkoltunk, és a váróba George már nem jött be velem, de elköszöntem tőle is, illetve megkértem rá, hogy vigyázzon Tessara. Ravent jól megöleltem, aminek a vége az lett, hogy már hárman ölelkeztünk. Amikor felszálltam csekkolás és poggyász leadás után a gépre Leon ott várt.Elmondta, hogy nem akart heteket várni, így ő is felszámolta az iskolát.Elindultam hát az új utam felé.....

4. fejezet: Nyitott vagyok egy új szerelemre

Nézőpont: Theresa "Tessa" Sanches
Zene: Adele-Love Song

A londoni premierem óta csak az jár a fejemben, amit Raven mondott indulás előtt rólam és Georgeról. Amikor két évvel ezelőtt idekerült én még Dorian jegyese voltam. Doriant még a szüleim legjobb barátai révén ismertem meg gyerekkoromban, és szinte együtt nőttünk fel. Az életünk olyan volt, mint egy tündérmese, az iskolákat együtt jártuk ki, közben egymásba szerettünk, és a szüleink is örültek a kapcsolatunknak, ámde Chrissy megjelenésével véget is ért. Most már ő Dorian felesége, és már gyerekük is született. Nekem az utóbbi két év fájdalmasan telt, hiszen fel kellett dolgoznom azt, hogy a karrierem beindulásával ugyanakkor a szerelmi életem tönkre ment. Persze anya, apa, Raven és Jessa vigasztaltak,ahogy csak tudtak, és amikor apához jött állásinterjúra George, mint sofőr, és beköltözött a kert kisházba, akkor ő is gyakran érdeklődött afelől hogyan érzem magam, vagy mihez lenne kedvem. Sok időt töltöttünk együtt, mert a premierekre ő vitt ki, néha el is repült velem, hogy lássa nem lesz bajom. Azt tudtam, hogy tetszek neki, de én még nem mertem nyitni felé, mert nem akartam újra megégetni a kezem.Miközben ezen monfondíroztam észre sem vettem, hogy Raven bejön a szobámba.-Jó reggelt!-köszönt kedvesen. Ez olyan jellemző a kishúgomra, megérzi, hogyha valami történik velem, és akkor nem hagy magamra-mi a baj?-már ránézésből tudja. Elmosolyodtam.-Csak Georgeon gondolkodtam. Azt hiszem igazad volt. Szeretem. Csak kicsit félek attól, hogy ugyan az lesz vele, mint Doriannal.-foglalom össze röviden az elmúlt fél órát, miközben a ruháimat válogatom. -Tudtam, hogy szereted!-kezd el ujjongani nagy mosollyal az arcán-Ő is szeret. Elmondta nekem, de amúgy is rájöttem. Attól meg ne félj. nem lesz semmi baj. George nem Dorian, hogy otthagyjon téged egy olyan lányért, mint Chrissy. Ráadásul jobban is tetted, hogy megszakítottad vele is a kapcsolatot, mert az a lány volt a legjobb barátnőd a főiskola alatt.-mondta ki a nyilvánvalót. valóban Chrissy a barátnőm volt, és lecsapta a vőlegényemet, mert

mindig is őt akarta.-Éljenek boldogan!-mondom most már jókedvűen, mert a húgom jókedve rám is átragad-Segítesz válogatni?-kérdezem meg-Azokat a ruhákat a vöröskeresztnek adom, amiket nem
hordok, viszont van egy pár ruha,amin vacillálok.-kértem meg kedvesen-Párat úgyis lenyúlok!-nevet, és nem is bánom-Szóval akkor készen állsz az új szerelemre? Nyitott leszel?-kérdez rá-Igen. Azt hiszem.-válaszolom, miközben látom, hogy Raven az arany csatos miniruhámat le is nyúlja, én pedig a vörös hosszú ujjú csipke ruhámat választom a ma esti preimerre,ami szerencsére itthon lesz-Csak hiszed?-teszi fel az újabb kérdést, és kutatólag néz rám-nem. Nem csak hiszem, hanem tudom.-válaszolom mosolyogva-Akkor mi a teendőd, ha legközelebb George beszél veled?-jön az újabb kérdés-megmondom neki, hogy nyitott vagyok a kapcsolatra, és ha randevúra hív, akkor elmegyek vele.-összegzem a beszélgetés lényegét-Most pedig készülődnöm kell.-felelem.-Rendben, akkor én megyek és beszélek Jessaval, meg összepakolok az utolsó hétvégémre Peterrel.-mondja majd elviharzik. Én pedig a készülődés közben kimondom még egyszer mintegy megerősítésként a tükörbe nézve: -Nyitott vagyok egy új kapcsolatra!-és rohanok öltözni, elvégre a saját filmem itthoni premierjéről nem késhetek el. Egyedül csak azt sajnálom, hogy George és a húgaim ma este nem lehetnek velem...

3. fejezet: A tengerparti lány hazatér

Nézőpont. Lisnette "Lisy" Sparrow
Zene: Thomas Jack feat Jasmine Thompson - Rise Up

Lassan itt az ideje újra  visszamennem  New York egyik  nagy fő kerületébe, Brooklynba. Újra iskolakezdés, de ezúttal én is végre az NYUra fogok járni, akárcsak a bátyám, Ross Még mindig nem szoktam meg, hogy két évvel ezelőtt, amikor Ross nagypapa meghalt felvette a nevét, nekem személy szerint a Thomas név sokkal jobban tetszett, hiszen ezt a nevet a szüleink adták neki. Ritkán, de én vagyok az egyetlen,akinek néha még engedi az, hogy a becenevén, Tommynak hívjam. Én ezt a nyarat, akárcsak a többit Seneca Laken töltöttem, de ezúttal a párommal, Maximmal,akivel egy éve alkotunk párt. Az ő legjobb barátja egy Kentin nevű fiú. Idén végre vele is megismerkedtem, nagyon kedves..Mindig azt mondogatom  szüleimnek, hogy miért a központban lakunk, az öt fő kerület közül az egyikben, mikor akár itt is lakhatnánk a tengerpart mellett, ha már New Yorknak van. Ezekkel a gondolatokkal a fejemben kezdtem el becsomagolni a bőröndömet, mert már csak ez a nap van hátra a szünetből, és Maxim holnap már utazik is Manhattanbe.Miután készen voltam a pakolással, gyorsan felhúztam a fürdőruhámat, és kiszaladtam a teraszra, ahol a szerelmem éppen olvasott egy autós magazint.-Gyere, hagyd már az autókat!-közben vidáman fogtam egyik kezemmel a kezét, a másikkal pedig kihúztam a magazint a kezéből.mire ő gyorsan az ölébe húzott és megcsókolt,és a kezei simogatták hátamat.-Maxim erre most nincs időnk. te is tudod, hogy már csak ez a nap van, és fél nap a pakolással telt el!-utaltam arra, hogy jócskán bele fordult az idő reggelből délutánra. -te is tudod, hogy hatkor indulnom kellene, a szüleim és Ross nyolcra hazaérnek.-mondtam ezt már kicsit szomorúan.-Négy óra van.Gyere te tengerparti lány, beviszlek a mély vízbe!-azzal felkapott és besietett velem a vízbe -Neee, tegyél le! Tegyél le!-nevettem el magamat közben. Az a két óra a tengerben való fürdőzéssel,egymás lefröcskölésével telt el.-Olyan kár, hogy vége ennek a napnak.-ezt már a szobában mondtam, miközben az utazós ruhámba öltöztem át.-Nem akarom, hogy hazamenj. Unatkozni fogok holnap.-szólalt meg Maxim ezúttal újra.-Az lehet, de egyszerre kezdjük el az egyetemeket. Csak te a Columbiat, én az NYUt.-tettem hozzá kedvesen.-Segítek kivinni a bőröndödet.-azzal a gurulós fekete bőröndöt megfogta, engem kézen fogott és így értünk ki autómhoz, ami olasz márkájú volt. -Félek, hogy mivel mind a ketten másik egyetemre megyünk tovább az egy éves kapcsolatunknak vége szakad.-szólaltam meg  úgy, hogy közben Maxim tekintetét álltam.-Nem lesz vége a kapcsolatunknak. Ezt megígérem.-mondta, majd egy szenvedélyes csókra magához húzott, amit ugyanolyan hévvel viszonoztam is.-Menj, mert elkésel. Már így is negyed hét van!-mondta nevetve, majd betessékelt az autóba, hiszen nem nagyon akaródzott elmennem.-

Szeretlek!-kiabáltam ki neki, majd rákanyarodtam a kompkikötői útra. A kanyarban még dudáltam egyet, és mivel innen csak negyed órányira van a komp, így hamar odaértem, befizettem az utat egy főre, és megvártam a kompot,ami végül fél óra múlva ért be.-Francba, elkések mindennel!-sóhajtottam fel, hiszen én szerettem volna meglepetés vacsorát készíteni a családomnak, pláne úgy, hogy most anya sem külföldön fog dolgozni, hanem végre itthonról irányítja majd ő is a Sparrow Family  and Company családi céget apával. Az utánam érkezők, mivel én voltam az első autós utas, aki a nagy komp hajóra várt beparkolt, a hajót felhorgonyozták, és végre elindult. Én a decken állva az utolsó naplementében gyönyörködtem, miközben New York fővárosa felé haladtunk, és arra gondoltam, milyen szerencsések vagyunk a tesómmal, hogy erre a helyre születtünk. Kíváncsian vártam az előttem álló új tanévet is, hiszen egy új iskola, új osztálytársakkal nem lesz könnyű, de így, hogy a bátyám is ott lesz, mint segéd oktató, talán megbirkózom vele. Plusz olyan szerencsém volt, hogy még éppen hazaértem, és finom, ropogós lasangeval, csirkehúsos tortillaval és tiramisuval várhattam a szüleimet haza, akik pontosan meg is érkeztek, igaz pár perces késéssel, de hát az az én késésem után éppen belefért.-Szia húgi!-szólalt meg Ross majd átölelt-Hiányoztál.-tette ezt is hozzá-Te is nekem-majd körbe néztem-Hol van Jade?-utaltam ezzel a barátnőjére-Jade meg én szakítottunk egy hete.-mondta ki az igazat, amit nem is bántam, nem szerettem Jadet.-Sajnálom bátyus, de találsz majd egy jobb lányt,aki tényleg szeret.-éppen most én öleltem volna át a tesómat, mire a szüleink is megjelentek-Hm, micsoda finom illatok vannak itt!-ezt anya mondta, miközben ő tőle is kaptam egy ölelést, és két puszit-szia Lisy!-szólalt meg apa, majd a köszönések után befáradtunk az étkezőbe, ahol elfogyasztottuk közösen a vacsorát, ami szerencsére mindenkinek ízlett, és én boldogan hallgattam az ételeink elfogyasztása közben kis családom nyári beszámolóját...

2. fejezet: A bemutató napja

Nézőpont: Raven Sanches
Zene: Meghan Trainor - Good To Be Alive

Az sms elolvasása után halkan kikeltem ...azaz kikeltem volna az ágyból, ha Peter nem húz vissza.-Hová mész?-kérdezte még kissé álmosan.-Nemsokára megjön Tessa és Jessa. Készülődnöm kell, mert végre elmehetek a bemutatóra.-mondom kedvesen, de nem bánom azt, hogy visszahúz a mellkasára, és belecsókol a hajamba.-Rengeteg időnk van.-közli,majd ránéz a telefonomra- Két óra az rengeteg.-mondja komolyan. Ez érthető, hiszen ő férfi.-Peter- szólalok meg nevetve, mert nem akar elengedni-Nekem szükségem van másfél órára a készülődéshez.-teszem ezt már hozzá én is teljes komolysággal-Másfél órára?-kérdez vissza-Igen. Szeretnék lezuhanyozni, hajat mosni, a hajamat megszárítani, elkészíteni a sminkem és a frizurám-itt megengedtem magamnak egy levegővételt-Illetve ruhát választani. Tessat nem fogom túl szárnyalni, mert nem illik, ez az ő estéje, de csinos szeretnék lenni.-nézek rá Peterre újból, mert az iménti dolgok felsorolása alatt fel-alá járkáltam- Oh és még rendbe kell hoznom a kanapét,és egy mosást is be kell indítanom.-közlöm a nyilvánvaló tényt, mert nem szeretem a testvéreimhez hasonlóan a rendetlenséget.-Akkor ugrik a mai napunk.-ezt már szomorúan mondja, és egy percre én is elgondozok azon, hogy lemondjam az estémet Londonban.-Itt maradhatok.-szólalok meg, és visszaülök mellé a kanapéra.-Nem Raven, menj és élvezd az estét.-majd szenvedélyesen megcsókol-de a zuhanyozást nem úszod meg nélkülem, ugye tudod?-és a válaszomat meg sem várva elindul velem a fürdőszoba felé. Még szerencse, hogy a fürdőszobánk jó nagy és tágas, de a kád helyett a zuhanyozót választjuk. Fél óra bohóckodás és egymás lezuhanyoztatása után Peter még a hajamat is megmossa.-Ez olyan jól esik!-utalok arra milyen jól esik a fejmasszás,amit végez éppen,miközben a hajamat mossa.-Raven, el fogsz késni!-utal ő most éppen az időre, pont most,amikor megfordult a fejemben, hogy háttal nekidőlök, és talán még lesz indulás előtt több időnk is egymásra.-Mennyi időm maradt még?-kérdezek rá gyorsan-egy teljes órád. De mielőtt elmennél ruhát választani le kell öblítsem a hajad- nem sokkal később már mind a ketten ruhában vagyunk a reggeliző asztalnál. A hajamat kontyba fogtam, és készítettem fölé két tincsből egy fonást. A fehér alapon kék-fekete miniruhámat választottam felül fekete csipke rátéttel a hozzá illő fekete magas sarkúval.. Ez Peternek is elnyerte a tetszését, és sajnálta is, hogy nem jöhet velem.-Hűha, gyönyörű vagy Raven és a sminked is kiegészíti a ruhát.-bókol nekem és én éppen válaszolni szeretnék, mire Jessa rohan felém az ő estélyi ruhájában, ami szintén csodálatos.-Nem bírtam várni, és egyforma a hajunk!-ujjong, mint egy kisgyerek, de ő mindig ilyen,ha örül valaminek.Visszaölelem mosolyogva.-Te is nagyon csinos vagy húgikám.-dicsérem meg. Ő csipke rátétes felsőt visel,alatta sárgás színű felsővel fehér szoknyával, olyan selyemövvel,ami a felsővel szimpatizál, fehér csipke harisnyával és extra magassarkú fekete gálacipővel.-Készen vagytok lányok?-kérdez rá ekkor már a nővérem, miközben ő is ad két cuppanós puszit nekem.-Hiányoztál Tessa.-mondom ki az igazat.-jól van lányok, én most megyek.-köszön el mindenkitől Peter ebben a pillanatban, de engem még magához húz egy csókra és a fülembe suttog:-Kár, hogy ma nem lehetek veled. Nagyon sok férfi lesz ott, és már most féltékeny vagyok rájuk, amiért így látnak téged.-majd elmegy. Én pedig elpirulok.-Jó lesz ez a ruha Raven?-Tessa hangja hív vissza a földre, miután kijön a szobájából az étkezőbe.-

Hűha!-nézek végig rajta-Nagyon csinos vagy nővérkém.-mondom biztatásul, majd Jessa is helyesel-Szerintem is.- Tessa egy fehér alapon fekete virágmintás hosszú estélyi ruhát választott, hozzáillő övvel és cipővel. -Akkor mehetünk?-Igen-Rendben. Mr.Gordon előállna kérem az autóval?-kérdez rá-Mr.Gordon?-kérdezek rá-Ő olyan fiatal, mint te, mellesleg fülig beléd van zúgva. Ahogyan te is belé. Miért kerülitek egymást?-kérdezek rá, miután megkaptuk az "-Igen, azonnal" választ George-tól,aki csak Mr. Gordon.-Menjünk Raven. Ez nem a te dolgod. Most csak élvezzük az estét.-szólal meg újra, majd fél óra autózás után a reptéren vagyunk,ahol Harley is ott van.-Raven!-kiált boldogan- Harley!-rohanok hozzá, és átölelem.-A testvéreiddel már találkoztam, de egek!Kész nő lettél!-néz végig rajtam-Mellesleg gratulálok az NYU-hoz- mondja lelkesen. mint mindenki a csapatból, ő is nagyon csinos. Vajszínű estélyi ruhát visel fekete övvel és a ruhájának mintái passzolnak a ruha színéhez. Vajszínűek és fehérek a minták.-Joker nem jön?-kérdezem meg, hiszen  el szokta kísérni a nénikémet.-Nem, hegyet mászik. Ki tudja hol, de nem sokára megérkezik haza. Pár napon belül..-utal Joker hobbijára,ami a hegymászás. Veszélyes sport, de ő élvezi. -A londoni járat utasait kérjük ,hogy szálljanak fel a gépre!-utasít a hangosbemondó. Két teljes repülőút után megérkezünk Londonba. Innen limuzin visz minket a helyszínre, a Golden Globe Színházhoz.

**********************************************************************************

-Na élvezed?-kérdez meg a nővérem,miközben félre von, hogy tudjunk beszélni. Jessa Harley nénivel beszélget valahol máshol, de a tömeg és a villogó vakuk miatt nem látom őket.-kissé szokatlan ez a helyzet.-mondom ki az őszintét.-De a filmet már nagyon várom! -utalok az új filmjére, a Kamuzsarukra.-Ez a te estéd, büszke vagyok rád!-ölelem át. Most ebben a percben boldog vagyok, hiszen a nővérem egyik fontos pillanatát élem át. Közösen Jessaval és Harleyval. -Min tűnődtél el?-kérdez rá-Semmin. Csak boldoggá tesz az, hogy ilyen összetartó a családunk.-majd megállunk újra egy közös képre.-Tudod ha híres színésznő vagy filmszínésznő leszel, rád is ez fog várni.-vázolja fel előttem a nővérem a tökéletes jövőképemet, amit elképzeltem magamnak-Igen, tudom nagyon jól!-majd egymásra nézünk, és nevetésben törünk ki. Pár perccel  később csatlakozik hozzánk a húgom és a nénikém, és az este további része is kellemes hangulatban telik el. A legkésőbbi járattal indulunk haza Tessa ötletére. Végig jártuk London utcáit, látnivalóit...